Még az elején szeretném leszögezni, hogy baromira nem rajongok a sport animekért, ez talán abból is fakadhat, hogy fiatalabb koromban az akkor a tv-ben is futó, azt hiszem Tsubasa kapitány címet viselő foci témájú anime egy életre elvette a kedvem a műfajtól. Az Over Drive viszont kellemes csalódás volt, megérte a bepróbálást.
Egy 2007-es műről van szó, amiben 26 részen át kapjuk az arcunkba a pg-13 mókát. A téma pedig az országúti kerékpárversenyek. Már csak emiatt is “kötelezőnek” éreztem, hogy belenézzek, ugyanis régebben sokat hajtottam én is a drótszamarat.
A történet nagy vonalakban. Shinozaki Mikoto egy szerencsétlen elsőéves középiskolás srác, nem jó semmilyen sportágban, eléggé különc figura, nem is nagyon szólnak hozzá, nincsenek barátai sem, ráadásul a felsőbbévesek rendszeresen csicskázatják, amit ő készségesen végrehajt.Természetesen szerelmes egy lányba, Fukazawa Yuki-ba, már kisgyerekkora óta. Történetesen Yuki tagokat toboroz az iskola bicikli klubjába, de nem annyira jószándékból, mintsem a jutalék miatt, amit a bátyja ad majd neki, ha beválik a jelentkező. Mint az várható, Mikoto belép a klubba. Szép lassan összebarátkozik Yousuke-val, Yuki bátyjával, aki történetesen a “csapat” vezéregyénisége, illetve ott van még Kouichi is, a kissé visszahúzódó, mindig segítőkész csapatjátékos. Hősünk hatalmas tehetségnek bizonyul, szorgalmasan eddz, a csapat pedig készül az egy hónap múlva esedékes helyi utcai versenyre.
Ami nekem nagyon tetszett, az az volt, hogy nem csak a sport része dominál a sorozatnak, hanem erőteljesen jelen van a humor is. Ez főleg az első pár részben vehető észre, amikor Mikoto próbál beilleszkedni a csapatba, amikor elkezd beszélgetni Yukival, ahogy szépen lassan megküzd a kisebb hétköznapi problémáival. Ugyanakkor később is jelen vanna ezek az elemek, csak már nem ennyire dominánsak. Átveszi a humor helyét a dráma, mert abból is van bőven. Nagyon ügyesen keverték a műfaji elemeket, megfelelő időzítéssel és ami a legfontosabb, nem visznek túlzásba semmit.
Pozitívumként megemlíteném még a karaktereket, illetve a jellemfejlődésüket. Mindegyik karakter, akire kicsit is több időt szántak a sorozatban, annak kellően kidolgozott jelleme van, sosem egyoldalú, kétdimenziós személyiségek, ráadásul fejlődésre is képesek. Jó példa erre Mikoto, aki rengeteg változáson megy keresztül, több féle szempontból is. Megemlíthetném Yousuke-t is, aki mindig is kissé “önző” volt, a csapatjáték sosem volt az erőssége, de ahogy halad előre a történet, látszik, hogy ő is tud azért változtatni a dolgokon.
Ide írom még az openinget és az endinget. Az opening kellőképpen pörgős, tetszett, szépen animált, felpörget az epizód kezdetére. Az ending nemrossz, de miután megkapta a második verziót a sorozat, akkor már mindig áttekertem, egyszerűen nem illett a hangulatomhoz az a nagyon lassú szám oda a végére.
Abszolút pozitíumként lehet még felhozni azt, hogy a laikusoknak betekintést nyújtanak valamilyen szinten az utcai versenyek menetébe. Megtudhatjuk többek között, hogy hogyan is épül fel egy csapat, a csapaton belüli pozíciókat, illetve az egyes tagok szerepét a verseny alatt. Ezen felül ott van még a taktika, hogy hogyan lehet nyerni egy versenyen, az egyes tagok hogyan járulhatnak hozzá a győzelemhez. Persze, gondolom én, nem minden információ teljesen valós, de se igazolni, se cáfolni nem tudom.
Akkor jöhetnek a negatívumok, mert semmi sem tökéletes. Kezdésnek ott van a néhol baromira zavaró időhúzás, amitől a falra tudtam volna mászni. A régi Dragon Ball-os időket juttatta eszembe, de szerencsére itt nem megy ez sok-sok részen keresztül. Végülis túl lehet lépni rajta.
A másik a néhol baromi rosszul elhelyezett flashbackek voltak, amik igaz, hogy segítettek jobban megismerni a karakterek múltját, de mondom, néha baromi idegesítő volt, hogy pl a verseny közepén ezzel megy az idő.
A harmadik a verseny, ami durván 10-13 részen keresztül tart. Na most ezt szerintem le lehetett volna faragni 9-10 részre is, kicsit átalakítva a részeket, máshova elhelyezve a flashbackeket. Igazából annyiban volt ez zavaró, hogy sokszor félbeszakították az eseményeket. Amikor már újra rápörögne az ember a versenyre, akkor megint kirántanak minket és újra mást nézünk.
Az utolsó amit felhoznék, az pedig az, hogy a sorozat egyszerűen folytatásért kiált. Sajnos a mangát nem olvastam, de az egyik kolléga beszámolójából megtudtam, hogy annak nem így van vége (mellesleg az egész sorozat ugyanígy kezdődik, ugyanazzal a rövid képsorral). Nos, ezt döntse majd el mindenki maga, hogy rossz-e, vagy nem, de én el bírnék viselni egy második évadot.
Végszónak annyit, hogy bátran ajánlom mindenkinek, izgalmas, humoros sorozat, amiben dominál a biciklizés, de ugyanakkor tanulságos történetet is kapunk. Nem csak sport anime rajongóknak lehet szórakoztató, jó példa erre az enyém, szinte kedvet kaptam újra a kerekezéshez. Sport anime rajongóknak kötelező választás lehet. A pontszám pedig 8/10.
0 Válaszok to “Over Drive”